August Rush, avagy zene mindenütt

Millió kis gondolat kavarog a fejemben, az összes "Zene nélkül mit érek én?", mindaz ami akár csak egy kicsit is arra utal, hogy a zene ott van mindenütt, csak hallanunk kell, és hogyha figyekmen kívül hagyjuk, nem tulajdonítunk elég jelentőséget neki, máris szegényebbek lettünk egy forró, érzelmekkel teletűzdelt pillanattal. Magam részéről semmit nem tudok annál biztosabban, minthogy a zene lételemem, pontosan úgy mint egy korty levegő, egy csepp víz, falat kenyér vagy akár egy szívből jövő mosoly. Ha még valakit annyira megérintett az "Elizabethtown" című film, mint engem, akkor valószínűleg már tudja milyen egyedül táncolni a rét közepén, hallgatni a saját lelked zenéjét...vagy szerelmesnek lenni és együtt táncolni Vele, miközben mindketten azt a ritmust halljátok, amit két egybeforrt lélek játszik...és ez szép :)
Megannyi csilingelő kis lélekharang, orgonasípok, hegedű, szaxofon és gitár, fuvolák, furulyák, dobok, poharak, szélsípok, kanálisfedők és minden ami hangot ad ki...egybeolvadva megalkotják a tökéletes zenekart, neked csak végig kell sétalni nyitott füllel és hallgatni-hallgatni nyitott szívvel.
Mindenkinek kívánom, hogy hallgassa a város zenéjét, a napsugár ciccenéseit, a levelek susogását és mindig hallja a saját zenéjét! Vigyázzatok rá! :)