Kisálom

Néha azt képzelem ceruzahegy vagyok. Egy nagyon piros ceruzáé. Fekete, fehér és sárga lapokn síklom, álmokat és gondolatokat keltek életre. Piros arcok, virágok, egy szoknya melybe beleborzong a lelked is ha látod, málnaszörp a világ legédesebb málnájából - bársony, piros bársony, nagyon piros. És naplemente, alma...mindenikben én vagyok, mindenik én vagyok, együtt teljessé tesz mindaz, amit életre keltek. Halvány, alig látható kispiros, majd nagyon élénk, vad, szemetszúró, csillogó -

Ajánlás

Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon lilák
s az erdő óriás vörös folt,
ne haragudj: nem volt virág.

De puszta kézzel mégse jöttem:
hol a halál nagyon zenél,
sziromtalan csokrot kötöttem,
piros bogyó, piros levél.

S most add a lelked: karcsu váza,
mely őrzi még a nyár borát -
s a hervadás vörös varázsa
most ráborítja bíborát.

Áprily, mert szeretem.

Piros fííling....asszem...

"Jó érezni, hogy szeretlek.

Nagyon és egyre jobban,

Ott bujkálni két szemedben,
Rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már szemeimben élnek és néznek,
S érezni azt, ha szép, veled szép
És csak veled teljes az élet."

;)

...

Volt egy álmom, hinni kezdtem benne, majd ketten lettünk és egyre valósabbnak tűnt minden, aztán leomlott a vár...fellegvár. Építeni kezdtem egy újat, csak én egyedül, csak magamnak..majd segítség érkezett, boldog állapot, aranypillanatokkal....sugarak és napok, majd szűnni kezdett ez is, téves címzett, levél elcsatangol, feladó szétmállik...

Rólad

..mert csak akkor nem vagy,
mikor a legjobban kellenél-
csak egy fura pillanat,
hogy a bajban velem vagy
máshol jársz és más mit látok,
ki tudja, hol mit találok.
fura pici gondolat,
elengedem, s már szalad
tovaröppent délibáb,
nem szép az, ha nem vagy már
kicsöppen egy fénysugár,
árnyék foltok....tovaszáll,
harang szól és lepereg,
minden, amit szeretek.
úri muri, kacsaláb, beteg élet-dalocskák,
fekete és kék-fehér, teli marok mit sem ér-
eltemetlek semmiért, de mondd, mondd...miért?