-itt- -ott- -most- -máskor- -máshol-

Soha nem volt személyesebb, de személytelenebb sem az élet. Kötődni emberekhez, akik úgy érzik megtehetik, hogy haragukban, tesznek vagy mondanak bármit és te lehajtott fejjel mosolyogsz és megbocsátasz mindent. Talán így is van, egy ideig biztosan, aztán kijutsz valami sűrű fény fekete ködébe és elmúlik minden, nincs bocsánat soha már....és vége, egyszer mindennek .) pontos, vagy pontatlan, lány vagy fiú. ember vagy állat, esetleg valami más- és mégis az egész örök hanyatlás, váktozás, megalkuvás.
S van, hogy jó így, van, hogy olyan nagyon "potnolyan", van, hogy hagyom, de lehet, hogy mégsem...magam.
Vallomás, találkozás, ábrándozás, tobzódás, áradozás, víg kacagás....minden és semmi más.